SUNDAY >> KRITIKÁK

“A koreopolitika alapja a nyílt kreativitás, a merész kezdeményezőkészség és a kollektív küzdelem a konformitás ellen.” – A Sundayről Muskovics Gyula írt az Artportal-ra “A táncos feladata” címmel.

“Hód mellett kicsit Bosch és Pasolini is. (…) Olyan élmény, amivel szemben a néző garantáltan nem maradhat közömbös. (…) Legalább olyan fontosak vagyunk Hód Adrienn számára, mint a táncosai, ha nem fontosabbak. Addig piszkál, addig dolgozik rajtunk, amíg lepattintja vastagon megkérgesedett nézői páncélunkat, és mi is ott állunk ugyanolyan pőrén az ismeretlenre várva, mint a SUNDAY szereplői. (…) A zsigeri testélmény, ami a táncosok önkitevéséből, belső energiarobbanásaiból származik, elsöpör minden hamis illúziót és képzetet.”  (Králl Csaba, es.hu)

„Ingoványos, ismeretlen és kiismerhetetlen határterületre kerülünk. (…) Hód mindenről leszedi a mázat. (…) Pont azt csinálja szívós módszerességgel évek óta, amit táncosai: olyan helyekre nyúlkál, ahova nem illik, olyan területekre tapint, ami sokszor kellemetlen. De mégis muszáj nézni. Mert érdekes. Mert nem enged hátradőlni. Mert magamat is jobban megismerem általa.” (Maul Ágnes, szinhaz.net)

“A Hodworks csapata a Grace és a Szólók után a legújabb, SUNDAY című előadásában gondolkodik tovább a tánc műfajáról, szerepéről és jövőjéről, az előadó és szerep kettősségéről, nem utolsósorban pedig a befogadás folyamatáról.  (…) A SUNDAY olyan színházi önreflexió, mely senkit és semmit nem hagy kérdés nélkül.” (Antal Klaudia, tanckritika.hu)