Ahogy azt apám elképzelte

Az Ahogy azt apám elképzelte a Műhely Alapítvány Jardin d’Europe nevű programjában, nemzetközi koprodukcióban valósult meg. A darabot három alkotótárs jegyzi: az olasz Marco Torrice, a szlovák Molnár Csaba és a társulatvezető Hód Adrienn. Hármójuk eltérő mozgásvilágát közös felvetés foglalja keretbe: rákérdezni a tánc, a test és a tér kereteire – ki-ki a maga sajátos eszköztárával.

Közös munkájuk eredménye egy élő környezet, amely intenzív megtapasztalással, de mindennemű didaxis nélkül születik. A pszichoszexualitás megjelenítése, a testek elhelyezése térben és időben, illetve a csend és a hangok világának modellezése a színház hagyományos gesztusnyelvét és dramaturgiáját szisztematikusan az ‘itt és most’ pillanatának végtelenségébe transzponálja. Az ebből megszülető állapot a színpadi valóság egyszeri és megismételhetetlen dekonstrukciója azáltal, hogy azt a maga teljességében magunkévá tesszük. A sokrétű szétszedés-elszabadulás egy új, érzékien absztrakt mozdulat-metanyelvet teremt, amely a néha önfeledt, néha elidegenített, ugyanakkor rendkívül hatásos művészi játékkal terel bennünket legbelső és legelső élményünkhöz: a valóság megéléséhez – átrendezett és újraéledt formában. A HODWORKS legújabb produkciója a lét költészete, a láthatatlan újrateremtés alkímiája. Érzékelhető, de a szemünk elől rejtve marad.

„A HODWORKS új előadása voltaképpen ezt a kérdést járja körül egy olyan aktív environment kialakításával, amely pszichoszexualitás, test és idő, ill. tér, jelenlét és csend, valamint a „Go naked for a sign” („Meztelenedj le egy jelre”) hakim bey-i tudatalatti üzenetének és a hangok világának a modellezése. Azaz egy élő tér megalkotása mindennemű didaxis nélkül, az intenzív, tehát átélt megtapasztalás által. A ránk kényszerített valóság egyszeri és megismételhetetlen dekonstrukciója úgy, ahogyan azt a maga teljes mélységében magunkévá tesszük: az előadás során mesterséges „dolgaink”, artefaktumaink szisz- tematikusan és szándékoltan cselekvésekre bontódnak fel. Ez a totális szétszedés-elszabadulás pedig sokrétegű, érzékien absztrakt új mozdulat-metanyelvet teremt, amely a legmagasabb rendű, önfeledt (nem pedig elidegenített) és rendkívül hatásos, „természetesen” művészi játék során visszavezet minket legbelső és legelső élményünkhöz, a valóság kiterjesztett- -szabad, átrendezett és újraélesztő megéléshez, a lét egyszeri és közvetlen költészetéhez. A HODWORKS friss produkciója éppen ezért is lehet az újrateremtés alkímiája, vagy ha így jobban tetszik, kémiai menyegzője.” (Sőrés Zsolt)