Charlie

Charlie
Eötvös10 Művelődési Ház
05/03

Premier: 2025-02-06

Helyszín: Eötvös10, Budapest, Magyarország

Előadó: Tóth Károly
Koreográfus: Hód Adrienn
Szociológus, tanácsadó: Surányi Judit
Zene: Mákó Rozália
Fény: Dézsi Kata

Támogatók: OFF Alapítvány, Eötvös10, NKA
Koprodukciós partner: DansiT Choreographic Center

Külön köszönet: Artner Szilvia, Czirák Ádám, Erdődi Katalin, Gál Eszter, Gláser Márton, Gyulavári Ágnes, Kacsó Imola, Marcio Kerber Canabarro, Molnár Csaba, Nagy Natália, Szeri Viktor, Szabó Veronika, Szabó-Székely Ármin, Vass Imre

Fotók: Bede Kincső, Dömölky Dániel, Kalicz Máté
Videó: Ofner Gergely, Szabó Sipos Tamás

CímKritikaForrás
„Nekünk, mozgássérülteknek kell láthatóvá tenni magunkat” – Bálint Orsolya

''Azt szoktam mondani, hogyha egy ember még soha nem találkozott mozgássérülttel, attól nem is kéne elvárni, hogy érzékeny legyen felénk. Nekünk kell láthatóvá tenni magunkat, utána nem lesz ilyen furcsa reakció bennük többé.'' 

Tovább olvasom

A Charlie egy szóló előadás, amely közös kísérletezés és elmélyült, hosszú kutatási folyamat révén jött létre. Az Idol és a Harmonia által kijelölt utat folytatva Hód Adrienn új előadásának középpontjában Tóth Károly kerekesszékes táncos áll. 

Hód egyszerű, de mélyremenő célja, hogy Tóth Károly személyiségét kiemelje a színpadon. Károly nem normatív testű előadóként – mindennapjainak élményeit bemutatva – formabontóan inspiráló módon tud nekünk a türelemről és a nyitottságról beszélni. Tabuktól mentesen, intim betekintést enged az életébe.

Hiszünk abban, hogy a kortárs előadóművészet alapvető társadalmi változások katalizátora lehet. Az előadás a kortárstánc szabályainak újragondolásával a befogadás fontosságát hangsúlyozza, megkérdőjelezi a normatív elvárásokat, társadalmi normákat és a művészet szerepét. Szeretné növelni a figyelmet az inkluzív előadóművészetek iránt, elősegítve egy befogadóbb kulturális környezet kialakulását. 

A Charlie fizikalitás a funkció és az expresszió között balanszál, ennek az átlépési módjait kutatja és keresi. A valósággal és a kreáltsággal játszik. A képesség határait feszegeti. Van, hogy a limitációkat lovagolja meg és építi tánccá. Az előadói jelenlét kérdései és a test felé irányuló figyelem, érzékelés, imagináció játéka. Cselekvés és érzékelés. A mozgás cél tiszta, egy elképzelt irány felé tartás mellett kitartó jelenlét és fókusz, amely során a testben megjelenő kiszámíthatalan és sokszínű fizikalitás jelenik meg.